PageTitle

Branko Hírek

Másodállásban vállalkozik? Így könnyíti a NAV a terheit

 

Bár a legtöbb kisadózó számára segítséget jelenthet a kata, van egy olyan kör, ahol még ez is túl sok lehet: azokról van szó, akik másodállásban végeznek vállalkozói tevékenységet. A NAV szemében ebbe a körbe – az úgynevezett másodfoglalkozású egyéni vállalkozókéba – azok tartoznak, akik legalább 36 órás foglalkoztatásban állnak, és az alkalmazásuk után megfizetik már utánuk a járulékokat. (A 36 óra kiszámításánál több munkaviszonyben előírt munkaidő is összeadható.)

Ez indokolja az ilyen esetben alkalmazott speciális szabályokat, bizonyos közterheknél pedig a kisebb fizetési kötelezettséget, amely egyébként fő szabály szerint nem csak a másodállásban vállalkozókra, de a nappali tagozaton a felsőoktatásban tanulókra is vonatkozik. (A nyugdíjasoknál, vagyis kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók esetében mások a szabályok.)

 A másodfoglalkozásúaknak nem kell például megfizetniük a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék sem terheli jövedelmüket. Ennél is fontosabb, hogy nem vonatkozik rájuk az a szabály, amely alapján a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kellene megfizetniük. Ezeknek az alapja esetükben a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozók egyébként mentesülnek a minimálbér 112,5 százalékát adóalapként előíró úgynevezett különös szabály alól abban az esetben is, ha táppénzben vagy csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, ápolási díjban részesülnek, és eközben folytatják a vállalkozói tevékenységet.

 Az adók esetében azonban nincsen különbség: a másodfoglalkozású egyéni vállalkozók személyi jövedelemadójának mértéke 9 százalékos, akárcsak az általános szabályok szerint, míg az osztalékadó szintén 15 százalék. Nincs eltérés az adóalap kiszámításában sem: a vállalkozóknak ebben az esetben is dönteniük kell, hogy a költségek tételes elszámolását választják (vállalkozói jövedelem szerinti adózás), vagy az átalányadózást. Ebben az esetben az adóköteles jövedelem a bevétel 60 százaléka. A főszabály pedig az, hogy a vállalkozói bevétel a választást megelőző évben nem haladhatta meg a 15 millió forintot. 

Nincs könnyebbség az adó bevallásában sem. Akárcsak az egyéni vállalkozók többi csoportja, a másodfoglalkozásúak is havonta állapítják meg a közterheket, idén az 1958-as jelű bevallásban adnak számot róla a következő hónap 12-ig, megfizetniük is eddig kell. A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha nem szereztek bevételt. Az osztalékalap után fizetendő adót a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallják be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig kell megfizetni – alapesetben május 20-ig. 

.


                    Hírek                    Következő