PageTitle

Branko Hírek

Adókedvezmény a munkaerőpiacra lépők után: hogyan változott a rendszer?

 

2019 januárjától az adóhivatal értesíti a vállalkozásokat arról, mely munkavállalóik után vehetnek igénybe adókedvezményt. A kedvezmény rendszere is változik: a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján az ebben az évben maximum havi 31 290 forint adókedvezményt a munkaerőpiacra lépők után lehet igénybe venni.

Ez minden olyan munkavállalót jelent, akinek az elmúlt 9 hónapban legalább 6 hónapig nem volt munkája.

A törvény egészen pontosan úgy határozza meg a munkaerőpiacra lépők kategóriáját, hogy a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkeztek az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. Ebben az esetben nem számít bele a biztosítotti jogviszonyba az az időszak, amikor gyed, gyes, illetve gyermeknevelési támogatás (vagyis anyasági ellátás) járt a szülőnek, és a közfoglalkoztotti jogviszony sem minősül munkaviszonynak. Ebbe a körbe tartozhatnak tehát a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátás után visszatérők is. 

Ha valaki jogosult a kedvezményre, akkor a munkáltatónak két évig nem kell adót fizetnie utána.

Pontosabban a minimálbér szintjéig adómentes a fizetés. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem kell se szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást fizetnie. A munkaerőpiacra lépők után még a foglalkoztatás harmadik évében is jár a kedvezmény, akkor a szociális hozzájárulási adó 50 százalékát kell csak megfizetni.

Az a cégek adminisztrációját csökkenti, hogy változik a bejelentés gyakorlata. Eddig a kedvezményezettnek és a cégnek kellett igazolni a kedvezményre való jogosultságot, például anyasági ellátás után visszatérők esetében a kismamának kellett beszereznie az igazolást. A változás az, hogy az újonnan bejelentett munkavállalók esetében az adóhatóság automatikusan megvizsgálja, jogosultak-e, majd a bejelentést követő 10 napon belül – vagy az első járulékbevallás alapján – elküldi az igazolást, amely alapján kérhető az adókedvezmény. A korábbi munkahelyükre visszatérő, de még az ellátásra jogosult kismamákat foglalkoztató vállalkozások is jogosultak a kedvezményre. Ebben az esetben azonban az az igazolást a havonta benyújtandó járulékbevallásban kell kérnie a munkáltatónak. A kedvezményt akkor is igénybe lehet venni, ha az érvényesítés időszaka alatt változik a foglalkoztató – az új kifizető akkor is igénybe veheti, ha a foglalkoztatás nem folyamatos. 

2019-től megszűntek azok a kedvezmények, amelyeket a munkáltatók a 25 év alatti (nem pályakezdő), illetve az 55 év feletti dolgozóik, illetve a részmunkaidőben visszafoglalkoztatott kisgyerekes szülők után kaptak.

Feléled viszont a védett korban (hatvan év felett) elbocsátott köztisztviselők után járó kedvezmény – ezzel a kormány a közszféra elbocsátása utáni elhelyezkedésüket igyekszik segíteni. Ebben az esetben – az elbocsátáskor kiállított igazolás alapján – az igénybe vehető kedvezmény a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér négyszerese után 19,5 százalékos. És addig jár, amíg a munkavállaló nem éri el az öregségi nyugdíj korhatárát.

A közfoglalkozatásból a munkaerőpiacra átlépők után járó kedvezmény nem azonos a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezménnyel. Ha ilyen jogviszonyban foglalkoztatnak valakit, akkor a munkáltatónak járó kedvezmény mértéke a bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatás után járó garantált bér 130 százaléka után jár. Eddig az összegig a szociális hozzájárulási adónak csak az ötven százalékát kell megfizetni.

 


Előző                    Hírek                    Következő