PageTitle

Branko Hírek

Hogyan adóznak az alapítványok? Társasági adó és áfa a civil szervezeteknél

 

Bár adózásuk bizonyos tekintetben eltér a vállalkozásokétól, az egyesületek, alapítványok, civil szervezetek, köztestületek és közalapítványok is az adótörvények és a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknak számítanak. Így az első szabály a regisztráció, hiszen adóköteles tevékenységet csak a NAV-hoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. A nonprofit szervezet a nyilvántartásba vételét végző bíróságon keresztül kap adószámot az adóhatóságtól, a változásbejelentéseket azonban már a NAV-nál kell teljesíteni. Az adószám nem csak az adózás esetében fontos, erre lehet szükség például az adományigazolások kiállításakor is.

A nonprofit szervezetek kötelesek pénzforgalmi számlát nyitni, és évente beszámolót is kell benyújtaniuk.

– az egyesülési jogról szóló törvény szerint.  Ez abban az esetben lehet egyszerűsített (és jár együtt egyszeres könyvvitel vezetésével), ha a szervezet alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységéből együttesen legfeljebb évi 50 millió forint bevételt ér el két egymást követő évben. Az egyesülési jogról szóló törvény szerint közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet, és egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett. Ezzel egy időben – de ettől külön – köteles a szervezet közhasznúsági melléklet készítésére is. Annál a szervezetnél, amelynek vállalkozásból származó jövedelme éves szinten, az elmúlt két év átlagában meghaladja a 300 millió forintot, a könyvvizsgálat elvégzése is kötelező. A beszámolókat, a gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan kötelező letétbe helyezni és annak fontosabb adatait nyilvánosságra hozni. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységet, és ezek bevételét, költségeit és eredményét egymástól elkülönítve kell könyvelni.

A civil szervezetek a létesítő okiratukban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, ugyanakkor kiegészítő vállalkozási tevékenységet is folytathatnak.

Fontos azonban, hogy elsődlegesen erre nem lehet alapítani nonprofit szervezetet. Az elsődleges gazdasági-vállalkozási tevékenység azt jelenti, hogy az éves összes bevétel 60 százalékát eléri az ebből származó összeg. Ha egy szervezetnél ezt állapítja meg az adóhatóság, akkor ellenőrzést kezdeményez. A közhasznú jogállást akkor szerezhet egy szervezet, ha tevékenységének a támogatottsága kimutatható (például bevétele legalább 2 százalékát az szja egy százalékából szerzi, vagy közhasznú tevékenységére fordított összegek az összes ráfodítás felét teszik ki, vagy legalább tíz közérdekű önkéntes segíti), megfelelő erőforrásokkal rendelkezik (vagyis átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy személyi kiadásai a vezetők nélkül elérik az összes ráfordítás egynegyedét), egyben civil vagy más szervezet, amely megfelel a közhasznúság feltéteinek.

A civil szervezetek a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy végeznek-e vállalkozási tevékenységet.

Ha azonban ez utóbbiból nem érnek el bevételt, akkor az éves adóbevallás helyett csak ezt helyettesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk május 31-ig. Ellenkező esetben ezek a szervezetek úgy állapítják meg az adófizetési kötelezettségüket, akár egy gazdasági társaság.

A közhasznúságnak a társasági adózásnál van jelentősége, mivel eltérő szabályok vonatkoznak a közhasznú és a nem közhasznú szervezetekre. Ezeknél a szervezeteknél csökkenteni kell az adózás előtti bevételt az ingatlannal kapcsolatos kiadásokkal – és növelni az ingatlannal kapcsolatos bevétellel. Így még akkor is lehet módosítani az adózás előtti eredményt, ha nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége a szervezetnek. 

Alaptevékenységgel kapcsolatos bevételnek számít például az egyesületi tagdíj, az adományok, az szja egy százaléka, a támogatások, de pénzeszközök betétbe helyezett vagy társasági részedésként befektetett részéből származó nyereség, osztalék, vagy az ingatlanhasznosíáts révén szerzett bevétel.

A közhasznú szervezeteknek nem kell társasági adót fizetniük, ha vállalkozási tevékenységük bevétele nem éri el az összes bevétel 15 százalékát.

Ha ezt meghaladják, az adóalapot a mérték túllépésével és azzal arányosan kell megállapítani, hogy végez-e a szervezet ingatlanhasznosítást. Még egy fontos pont: ha az adóév december 31-én nincs adótartozása a szervezetnek, akkor az alaptevékenységéhez kapott támogatás ugyanilyen arányával meg kell növelni a vállalkozási rész adózás előtti eredményét, ha pedig tartozása van, akkor a támogatás teljes összegével. A közhasznú besorolással nem rendelkező szervezeteknél az adómentes értékhatár más, azt az határozza meg, hogy végeznek-e ingatlanhasznosítást. Ha ez nem áll fenn, akkor nem kell társasági adót fizetniük, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétel nem éri el a tízmillió forintot, és nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, ha végeznek ingatlanhasznosítást, akkor a bevétel ezzel együtt nem érheti el a tízmilliót. Az itt is igaz, hogy adótartozás esetén meg kell növelni a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a nem vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás összegével. 

Alapesetben a nonprofit szervezetek is áfaalanynak számítanak, így a termékértékesítés, a szolgáltastásnyújtás, illetve a termékbeszerzés, import is áfafizetési kötelezettség alá tartozik. Áfamentességet kérhetnek ugyanakkor arra a tevékenységre, amelyet közszolgáltatói minőségben teljesítenek. Az áfatörvény 85. paragrafusa szerint közszolgáltató például az egyesület, a szövetség, az országos sportági szakszövetség, az alapítvány és közalapítvány, a nonprofit szervezetek – természetesen mind alaptevékenysége végzésekor, a törvény ugyanakkor az adómentes ügyletek körét is meghatározza. 

 


                    Hírek                    Következő