PageTitle

Branko Hírek

Csoportos adóalanyiság: miért lehet előnyös?

 

2019-től egy közvetlen adó esetében is elérhető lesz a csoportos adóalanyiság, a társasági adó esetében. A Németországban és Ausztriában is bevett adótervezési forma lényege az, hogy a csoportba szerveződő társaságok kiegyensúlyozhatják egymás eredményét, megoszthatják az adókedvezményt vagy adóterhet. Az őszi adócsomag részeként elfogadott törvénymódosítás alapján a lehetőséget azok a gazdasági társaságok vehetik igénybe, amelyek

– mindegyike belföldi illetőségű,
– azonos a mérlegfordulónapjuk, könyvvezetésük pénzneme és szabályai is,
– illetve amelyek között legalább 75 százalékos arányban kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn (vagyis egy adózó a másikban legalább 75 százalékos befolyással rendelkezik). Ez lehet anyacég és leányvállalat, de egy ugyanazon magánszemély tulajdonában levő két cég is. (Az 50-50 százalékos tulajdonmegoszlás már nem elég.)

A csoporttagság megszűnik, ha a társaság maga megszűnik, jogutódja viszont alakulhat eleve a csoport tagjaként. A csoportba később is be lehet lépni, és a csoport maga addig fennmaradhat, amíg legalább két tagja van.

Azoknak a csoportoknak, amelyek már 2019-ben szeretnének élni a lehetőséggel, közös írásos kérelmet kell erről benyújtaniuk az adóhatóság felé. 

A kérelemben meg kell jelölni a csoport képviselőjét, ez az adózó lesz majd az, aki felel az adókötelezettségek teljesítéséért. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyes társaságoknak a jövőben nem kell ezzel foglalkozniuk. A csoporttagok adóévenként regisztrálják egyedi adóalapjukat, erről a levezetésről pedig nyilatkozatot tesznek a csoportképviselő és a NAV felé is – ez egyenértékű az adóbevallással. Ezeket az adatokat összesíti és továbbítja az adóhatóságnak a csoport képviselője. Tehát el kell készíteni egy egyéni és egy közös bevallást is.

A csoport tagjai által megállapított, nem negatív adóalapok adják a csoport adóalapját, a fizetendő adót arányosan kell felosztani a pozitív adóalapok között. A csoport elhatárolt vesztesége pedig a negatív adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapjainak az összege. Ezzel a keletkezés évében és az utána következő öt adóévben lehet csökkenteni a csoport adóalapját. Fontos azonban, hogy a csoport együttesen és a csoporttagok által külön-külön érvényesített elhatárolt veszteség nem lehet több, mint az (elhatárolás nélküli) egyedi pozitív adóalapok összegének a fele. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a veszteségfelhasználás külön-külön vagy csoportos adóalanyként éri meg jobban. 

Mi lehet akkor a haszna a rendszernek?

Leginkább az, hogy egyszerűbbé válik a társaságok közötti ügyletek elszámolása. A regisztráció utáni, egymás között megvalósuló ügyleteknél ugyanis nem kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozásoknál elvárt árazási előírásokat, amelyekről a társasági adóról szóló törvény 18. paragrafusa rendelkezik. Például a szokásos piaci ártól való eltérénél nem kell módosítani az adóalapot, nem kell ezeket az ügyleteket regisztrálni sem. Ez a kötelezettség csak akkor marad meg, ha az adóalany csoportként és a csoporton kívüli kapcsolat vállalkozásokkal üzletel.

Fontos, hogy ez a könnyebbség csak a társasági adóval összefüggésben van meg. A csoport társaságai közötti tranzakcióknál más adónemek esetében, például az áfánál, az iparűzési adónál vagy az innovációs járuléknál is a transzferárazás általános szabályai élnek, vagyis a piaci árat kell alkalmazni – ha pedig ettől eltérnek, arról nyilvántartást kell vezetniük. Ez igaz akkor is, ha egy csoporttag kilép, ebben az esetben a korábbi ügyletek elszámolását az első adóbevallás benyújtásáig teljesíteni kell.

Az adókedvezmények esetében is egyetlen adózónak minősül a csoport. Ennek azonban vannak különleges feltételei. A csoporttagság előtt szerzett adókedvezményeket például akkor lehet érvényesítenie az egyes cégeknek, ha a feltételeknek tagként is megfelelnek. Az adókedvezmény érvényesítéséhez a csoportképviselő nyilatkozata szükséges, mértékét pedig a jogosultak adózás előtti eredményéhez mérten, annak arányában kell kiszámolni (vagyis az adóalap kiszámításakor). Az adózó a jóváírásból rá eső részt adózás előtti eredménye javára számolja el.

 


Előző                    Hírek                    Következő