PageTitle

Branko Hírek

Mennyit ér a szocho-csökkentés?

 

A 2016-ban elfogadott, hat évre tervezett bérmegállapodás szerint jövőre 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó a jelenlegi 19,5 százalékról, amennyiben az idén legalább hat százalékkal nő a reálbér. A rendelkezésre álló adatok szerint az első öt hónapban 9,7 százalékkal emelkedtek a reálbérek – a bruttó átlagkereset 10,9 százalékkal – az egy évvel korábbi adathoz képest. 

A kormány az ősszel nyitná meg a tárgyalásokat a minimálbér és a garantált bérminimum 2019-es emeléséről.

Kérdés egyelőre, hogy ezzel együtt határoz-e a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentéséről vagy megvárja a döntéssel a reálbéradatokat. Ha az utóbbi történik, akkor az adó csak az év második felében fog csökkenni, januártól június végéig így 19,5, aztán pedig 17,5 százalék lesz. Ha a reálbér-növekedés nem éri el a hat százalékot, akkor pedig nem is lesz csökkentés. 

Ennek alapján érdemes eljátszani a lehetőségekkel, hogy az egyik vagy másik variáció alapján milyen változások várhatók a cégek bérköltségében. A számításoknál azt vettük alapul, hogy a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér is nő – becslésünkben az ideinél valamivel kisebb emeléssel számoltunk, a minimálbérnél 6, a garantált bérminimumnál 8, az átlagbérnél pedig 10 százalékkal. Három szcenáriót vettünk alapul: ha nem változik a szociális hozzájárulási adó mértéke, ha változik, de csak júliustól, és ha változik, de már januártól. A számításban szereplő béremelés mértéke nem hivatalos, csak egy konzervatív becslés, a kormány eddig nem nyilatkozott a 2019-es minimálbérről vagy garantált bérminimumról.

A legrosszabb verzió, ha nem csökken az adó mértéke.

A bérek mindenképpen emelkedni fognak, vagyis a munkaadók bérköltsége bizonyosan emelkedni fog. A minimálbér éves költsége most 1,656 millió forint, erre jön még rá 322,92 ezer forint szocho, ami 1,98 millió forint. Hatszázalékos minimálbér-emelés mellett – ez 138 ezer után havi 146,3 ezer forintot jelentene – a költség 1,76 millió forint bér és 342,34 ezer forint szocho lenne, azaz 2,098 millió forint. Ez éves szinten 119 ezer forinttal növelné a cég bérköltségét minden minimálbéres munkavállaló után.

Ha a szocho csökkenne...

De csak júliustól, akkor a 343 ezer forint adó 324,8 ezer forintra mérséklődne, ami csak 101,5 ezer forinttal dobná meg az idei bérköltséget. Tehát ebben az esetben az adócsökkentés minden minimálbéres esetében 17,5 ezer forintot hagyna a cégeknél egész évre vetítve. Ha már januártól csökkenne az adó két százalékpontot, akkor a munkáltatónak csak 83,9 ezer forinttal kellene több bérköltséggel számolnia. Vagyis az adó csökkentésével 17,5 vagy 35 ezer forintot tudna spórolni a munkaadó minden minimálbéres alkalmazott után.

Értelemszerűen minél nagyobb a bér, annál inkább számít, csökken-e az adó vagy sem. A garantált bérminimum esetében, ha egy tavalyihoz képest jóval szerényebb, 12 helyett csak nyolcszázalékos emeléssel számolunk, akkor a mostani 2,17 millió forint helyett 2,34 millió forint bért kell kigazdálkodni egész évre, erre jön még az adó. Ez az idén 422,37 ezer forint, az idénre számolt bérköltség tehát 2,59 millió forint. A puszta nyolcszázalékos béremeléssel ez a költség 208 ezer forint többletkiadást jelentene: a 2,34 millió forint bruttó bér mellett 456,3 ezer forint szochót.

Ha júliustól csökkenne az adó, akkor ezen 23,4 ezer forintot lehetne megspórolni, a bérköltség csak 184,6 ezer forinttal lenne magasabb, mint az idén. Ha már januártól csökkenne az adó, még jobb lenne a helyzet, itt már csak 161 ezer forint többlettel kellene számolni. A legjobb és a legrosszabb szcenárió között így majdnem 47 ezer forint a különbség minden egyes garantált bérminimumért dolgozó alkalmazott esetében. 

Az átlagbérrel számolva a különbség annyi, hogy tíz átlagbért kapó alkalmazott után már egy négyórás állást meg lehetne hirdetni. Az átlagbér az év elején 310,8 ezer forint volt, számításunkban 2019 januárjában ez tíz százalékkal – ez kisebb, mint a jelenlegi adat – lesz több, vagyis 342 ezer forint lesz. Ez egész évre 446 ezer forinttal növelné a bérköltséget, ha az adómérték maradna a jelenlegi 19,5 százalék. A 3,73 millió forint bér 4,1 millióra nő, az adó pedig 727,27 ezer forintról 800 ezer forintra. Így a teljes költség 4,457 millió forint helyett 4,9 millió forint lenne.

Júliustól életbe lépő adócsökkentés mellett a szocho csak 759 ezer forint lenne, a teljes költség pedig 4,86 millió forint. A januári csökkentéssel pedig 718 ezer forint szochóval kellene számolni és 4,82 millió forint költséggel. A legrosszabb verzióhoz képest a bérköltség a júliusi csökkentéssel 404,9 ezer forinttal nőne, a januári csökkentéssel pedig csak 364 ezer forinttal. Vagyis egy év alatt 82 ezer forintot is spórolhat egy átlagbéresen a munkaadó. Tíz átlagbéres munkavállalónál ez már majd 900 ezer forint.

 


Előző                    Hírek                    Következő