PageTitle

Branko Hírek

Juttatás kölcsönzött dolgozóknál

 

Érdekes kérdéssel keresték meg nem régiben az Adózóna szerkesztőségét, szakértőjét. A kérdező cégénél több kölcsönzött munkavállaló is dolgozik, akik ugyanolyan juttatásokban részesülnek, mint a saját munkavállalóik. A juttatások között vannak, amelyek egyes meghatározott juttatásként adóznak, és vannak olyanok, amelyek bérként. Azt nem tudták, hogy ezeket hogyan kell kezelni. Azaz, hogy ki kellene-e számlázni ennek költségét a kölcsönzőcég felé, vagy pedig a kölcsönzőcég vonja le a bérből a juttatás miatti adókat és járulékokat.  Az is kérdés volt, hogy ha személyi jellegű egyéb kifizetésként vannak könyvelve ezek a tételek, akkor a tao-alapot növelni kell-e vele arra hivatkozva, hogy nem saját munkavállalóval kapcsolatos költségről van szó.  

A portál szakértője, Surányi Imréné közgazdász válaszában azt írta, hogy munkaerő-kölcsönzéskor a juttatások kezelése a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodásától függ azzal, hogy a köztük lévő jogviszonyt a Munka Törvénykönyve szabályozza. És innen idézi a jogszabályt. 

 Ami a juttatásokat illeti, az említett jogszabály szerint: 

- A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja.  

Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli a munkavállaló foglalkoztatásának költségeit, köztük az utazási költségeket és a munkavégzéshez szükséges alkalmassági vizsgálat díját. 

A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában – köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a szükséges adatokat a kölcsönbeadóval közölni, ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg.

Ezen túlmenően az szja tv. értelmében munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevételnél is a munkavállaló kölcsönvevője minősül munkáltatónak a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján azzal, hogy a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ezt figyelembe véve a szakértő véleménye szerint a kölcsönzött munkavállalónak kifizetett személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt költséggel nem kell a taoalapot növelni.

Azt sem árt tudni, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a munkabér összegére és az egyéb juttatásokra a kölcsönbevétel száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni az egyenlő bánásmód követelményét. Azaz innentől kell egyformán fizetni, juttatni, a jogszabályban rögzített esetekben. 


                    Hírek