PageTitle

Branko Hírek

Fordított adózás belföldön: fehérítés trükkösen

 

A belföldi adóalanyok közötti fordított adózás néhány éve jelent meg a magyar áfafizetési rendszerben. Az időközben egyre több termékre és szolgáltatásra kiterjesztett adózási forma lényege az, hogy az általános forgalmi adó megfizetése nem az ügyletet teljesítő adóalanyra hárul, hanem arra, aki azt igénybe veszi, magyarul egy terméket megvásárol, vagy egy szolgáltatást igénybe vesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számlát áfa nélkül kell kiállítania például egy eladónak, ennek megfelelően az adót sem ő állapítja meg, vallja be és fizeti az adóhatóságnak, hanem helyette a vevő. Mivel többnyire az eladók és a vevők is egy láncolat tagjai, a fordított fizetés többnyire azt jelenti, hogy nem is cserél gazdát az áfa összege, az valójában csak az elszámolásban jelenik meg (a vevő bevallja, és el is számolja költségként, tehát megfizetnie sem kell sem az eladónak, sem az adóhatóságnak).

A belföldi fordított adózással érintett termékek és szolgáltatások körét, illetve az adózási forma feltételeit az Áfatörvény 142. paragrafusa sorolja fel. 

A feltételek egyszerűek

Ahhoz, hogy valaki egy ilyen ügyletben részt vegyen, annak adóalanynak kell lennie. Értelemszerűen például az, aki alanyi adómentességet választott nem választhatja ezt. Nem választhatja ugyanakkor az sem, aki kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytat, de az egyszerűsített vállalkozói adó – az eva – alanyai igen. 

A fordított adózás alá tartozó ügyletek listája ennél jóval hosszabb

Többnyire olyan termékeket vagy szolgáltatásokat találunk a törvény már említett paragrafusában, illetve 6. számú mellékletében, amelyek a gazdaság fehérítése miatt, vagyis az ezekben az ágazatokban korábban meglehetősen elterjedt áfacsalás visszafogására kerültek fel. Ilyenek 

- az építéshez és egyéb, ingatlan építéséhez, átalakításához, bontásához köthető szerelési munkák
- a munkaerő kölcsönzése, kirendelése, iskolaszövetkezet vagy nyugdíjas szövetkezet igénybevétele
- legalább két éve beépített ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet értékesítése, ha az eladó adóalany
- hitelező számára lejárt követelés kielégítésére szánt termék értékesítése
- vállalkozás 100 ezer forintnál nagyobb értékű tárgyi eszközének értékesítése felszámolási eljárás, fizetésképtelenség esetén
- szén-dioxid-kvóta értékesítése. 

A törvény 6. számú melléklete ugyanakkor felsorolja azokat a termékeket, amelyek a fordítottan adózó körbe tartoznak. Ezeknek három fő csoportja van:

- különféle hulladékok
- gabonafélék és egyéb szemes takarmányok (például kukorica, búza, árpa, rozs, zab, tritikálé, napraforgómag, szója, repce)
- vas- és acéltermékek (hengerelt, rúd, sodrony, szög, stb.).

Ennél az adózási formánál a számla kiállítása is eltér az általánostól

Először is fel kell tüntetni rajta, hogy „fordított adózás”. Áfát természetesen nem lehet felszámítani a számla nettó értékére, és mindenképpen fel kell tüntetni rajta a vevő adószámát is. Azt egyébként nem tiltja a törvény, hogy egy számlán szerepeljen az általános szabályok szerinti áfás tétel, illetve fordítottan adózó tétel is. 

Az is fontos szabály, hogy az ügylet bármelyik fele kérheti a többitől, hogy nyilatkozzon arról, részt vehet-e fordított adózásban. Az erre vonatkozó információt a NAV-tól is lehet kérni. 

Tájékozódni arról is érdemes, hogy egy adott ügyletnél a rendes szabályok szerint vagy fordítottan kell adózni. Két adóalany között ugyanis a fordított adózás nem választás kérdése, a törvényben meghatározott ügyleteknél kötelező ezt alkalmazni. Vagyis az eladó vagy szolgáltatást teljesítőnek ezt tudnia kell a számla kiállításánál, a vevőnek pedig érdeke, hogy azzal tisztában legyen, mielőtt bevallja az áfát, hogy a szállító jogosult volt-e az „áfamentes” számla kiállítására. Ha észrevesszük a hibát, az önellenőrzéssel lehet javítani. 

 


Előző                    Hírek                    Következő