PageTitle

Branko Hírek

Mi történik az egyéni vállalkozással, ha meghal a vállalkozó?

 

Egy vállalkozó halála nem feltétlenül jelenti vállalkozása megszűnését még az egyéni vállalkozás esetében sem. Igaz, ennek érdekében van tennivaló: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse folytathatja a tevékenységet, ha ezt 90 napon belül az illetékes kormányhivatalnál személyesen bejelenti. Ebben az esetben a tevékenység folyamatos, vagyis nem kell a megszűnéskor kötelező rendelkezéseket alkalmazni. Az elhunyt által megszerzett bevétel, igénybe vett kedvezmény, elszámolt költség, elhatárolt veszteség így tehát az örököst illeti meg. Az elhuny által elszámolt vállalkozói kivétet pedig az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, de annak összegét az örökös figyelembe veheti a vállalkozói adóalap és a fizetendő adó kiszámításakor.

Fontos, hogy a vállalkozói vagyon is hagyatéki elem, ennek megfelelően alaphelyzetben illetékköteles.

Az egyéni vállalkozások esetében viszont az egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklésekor a magánszemély örökösök a megszerzett vállalkozói vagyon vagy vagyoni betét forgalmi értékéből illetékalap-kedvezményre jogosultak. Ennek megint csak az a feltétele, hogy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül megkezdjék a vállalkozói tevékenységet egyéni vállalkozóként (vagyis vegyék át a vállalkozást), vagy pedig a megszerzett vagyont saját egyéni cégükbe vagy többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként adják át. Az is fontos, hogy a jogerős végzés évének utolsó napjától számítva legalább három évig nem szüntethetik meg a vállalkozási tevékenységet, és nem csökkenthetik a részesedésüket a társaságban. Minderről a hagyatéki tárgyaláson kell nyilatkozni. 

Ha mindezek fennálllnak, a magánszemély örökösök a vállalkozói vagyon után fizetendő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkenthetik. Ha viszont valamiért nem teljesülnek a feltételek, például az örökös a határidő előtt kiszáll a cégből, kétszeresen kell megfizetni azt az összeget, amellyel csökkent az illetékteher. Az illeték általános mértéke az örökség tiszta értéke után 18 százalék, lakástulajdon esetén 9 százalék, gépjárműnél pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese.

Előfordulhat olyan eset is, amikor az egyéni vállalkozó halálával nem az egyéni vállalkozói tevékenységet tovább folytató magánszemély, hanem más örökös tulajdonába kerül az egyéni vállalkozó tárgyi eszköze, készlete. Ilyenkor az eladásból, átadásból szerzett összeg a vállalkozás jövedelmébe számít.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét senki nem folytatja

Akkor a vállalkozásból származó jövedelmet az adóhatóság a tevékenységüket megszüntetőkre vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg. Ez szintén azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó halála napjáig felvett vállalkozói kivét összege az elhunyt önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül. Az adóhatóság ennek figyelembevételével megállapítja a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót. (Ez azt is jelenti, hogy nem a tevékenységet nem folytató örökösnek kell elkészítenie az adóbevallást.)

Ha egy kintlevőség csak a végleges adó megállapításának időpontja után folyik be, akkor örököse kaphatja meg, és később önálló tevékenységből származó bevételként kell adóznia utána. 

Akárcsak más esetben, itt is lehetőség van az örökség visszautasítására

Ez esetben nem kell illetéket sem fizetni, de ami ennél is fontosabb, a vállalkozáson levő terheket sem kell megfizetnie az örökösnek. Fontos azonban, hogy ebben az esetben a hagyatékra sem lesz jogosult. A közjegyzők ezért felhívják a figyelmet arra, hogy az örökös nem saját vagyonával felel a tartozásért – például az adótartozásért –, csak a hagyaték erejéig. Magyarul ha a vállalkozói vagyon értéke nem éri el az adótartozás összegét, akkor a vagyon beszámítása után még fennálló tartozást elengedi az adóhatóság.


Előző                    Hírek                    Következő