PageTitle

Branko Hírek

Áfafizetés a vendéglátásban: egy bonyolult rendszer titkai

 

A vendéglátóipar ugyan szerette volna, de a választások előtt már nem teljesül az ágazat azon kívánsága, amely szerint egységesítették volna az éttermi étkeztetésre vonatkozó áfakulcsok rendszerét. A 2017-ben bevezetett rendszeren ráadásul 2018-tól még csavartak is egyet: az áfacsökkentés pozitív hatását egy újabb közteherrel kisebbítette az Országgyűlés.

De nézzük, hogyan is működik az áfatörvényben meghatározott rendszer, amelyben ettől az évtől már mindössze 5 százalékos forgalmi adót kell fizetni. Ám nem minden esetben.

A törvény először is különbséget tesz aközött, hogy helyben fogyasztás történik, vagy sem

A kedvezményes áfa csak előbbire vonatkozik, utóbbi viszont termékértékesítés, amelynél az áfa mértékét a termékkör határozza meg. A helyben fogyasztáshoz nem szükséges a felszolgálás, az önkiszolgáló éttermekben, beleértve a plázák étteremszigeteit is, szolgáltatás történik. Az azonban fontos, hogy meglegyenek az étkezéshez szükséges eszközök, például az asztal, a szék, az evőeszközök és a szalvéta. Külön eset a közétkeztetésé és a munkahelyi étkeztetésé, amely nem tartozik a kedvezményes körbe – pedig látszólag minden adott, és az sem lényeges, hogy csak az ott dolgozók számára elérhető, vagy nyitott a hely. (Természetesen nem kedvezményes az áfa abban az esetben sem, ha egy melegkonyha szállít egy menzára ételt.) És hiába jár evőeszköz, abban az esetben sem lehet kedvezményes áfát számolni, ha házhoz szállításról van szó, illetve a büfék, mozgóárusok sem jogosultak erre – hacsak nem alakítanak ki egy étkezésre alkalmas területet. 

Ha valaki az egyik fogást az étteremben vagy a gyorsétteremben elvitelre kéri, a másikat pedig helyben fogyasztásra, a nyugtát kétféle adókulccsal kell kiállítani. (Ha mégis leül és megeszi, ezen nem változtat, ahogy az sem, ha valaki a helyben fogyasztásra kért étel maradékát elcsomagoltatja – utólag nem életszerű és nem is szükséges utóbbi esetben a magasabb áfát felszámolni.)

Ez persze nem a leggyakoribb eset, ám a vendéglátósok alapesetben sem nagyon szabadulnak meg a kétféle kulcs nyűgjétől. Az adózás szempontjából ugyanis nem mindegy az sem, hogy a felszolgált étel vagy ital helyben készült-e, illetve – az ital esetében – tartalmaz-e alkoholt. Utóbbi látszólag egyértelmű eset, ám néha mégsem: ha például egy helyben készült narancslét kevernek össze vodkával, akkor a koktél – még ha a hely az árat a két összetevő árából kalkulálja is ki – a benne levő alkohol miatt a 27 százalékos áfakörbe tartozik – derül ki a NAV tájékoztatójából

A helyben előállítás már bonyolultabb kérdés

Ha például egy étterem maga főzi a felszolgált ételeket, de az étlapon vannak olyan sütemények is, amelyeket máshonnan szállít, attól ezek a kiegészítő ételek még a szolgáltatás részei, tehát a kedvezményes adómértéket lehet alkalmazni. Ha viszont egy cukrászda nem is rendelkezik melegkonyhával, akkor a sütemény eladása ugyanúgy értékesítésnek számít, mint egy kocsmában a bor felszolgálása.

Az italoknál a helyben készítés jellemzően teát, kávét, préselt gyümölcslét, limonádét jelenthet, de kedvezményes körbe tartozik például a gyorséttermek gépjeiben helyben „bekevert” üdítőital is. Az viszont nem helyben készítés, ha egy palackos italt pohárba öntenek és feldíszítenek vagy citromkarikát tesznek hozzá. Vagyis egy pohár ásványvíz után 27 százalékos az áfa, egy pohár friss tej után pedig 18, ám ha előbbiből limonádét, utóbbiból pedig kakaót készítenek egy kávézó vendégei számára, már az étkeztetés kedvezményes áfáját számolhatják fel.

Fontos, hogy az említett három feltételnek (helyben fogyasztás, helyben készítés, nem alkoholos ital) egyszerre kell teljesülnie az egyes termékeknél, a helynek pedig a KSH szolgáltatási jegyzéke 55.30.1 (étkezőhelyi szolgáltatás) alá kell tartoznia. Ha ezek közül bármelyik nem teljesül, már értékesítésről van szó. Például ha valaki egy dohányboltban ad el helyben főzött kávét, az értékesítés lesz, hiába készült az ital helyben és hiába fogyasztja el a vevő ugyanott, akár ülve. Étel fogyasztása viszont nem szükséges ahhoz, hogy kedvezményes legyen az áfa, ahhoz elég ha helyben készült, alkoholt nem tartalmazó italt kér a vendég.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás

A kedvezményes áfa mértéke 2018. január elsejétől 5 százalék. A helyzet azonban ennél bonyolultabb: a kormány – vélhetően azért, mert ezzel már túl sok bevételtől esne el – az étkeztetés okán kedvezményes áfakörbe sorolt termékekből származó – áfa nélkül számolt – bevétel után 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást szabott ki ettől az évtől. 

A közteher praktikus magyarázata az lehet, hogy az EU-ban csak két kedvezményes áfát lehet alkalmazni, így pedig – némileg bonyolultabb adminisztráció árán – egy harmadik, 9 százalékos kulcsot „vezetett be” az NGM. Az is ezt a teóriát erősít, hogy az adót az áfabevallás gyakoriságának megfelelően kell bevallania és megfizetnie a vendéglátóknak.


Előző                    Hírek                    Következő