PageTitle

Branko Hírek

Első házas és családi kedvezmények – nem csak a jövedelem után

 

A kormány több eszközzel is igyekszik ösztönözni a házasságot és a gyermekvállalást, ezek közül a legfontosabbak a személyi jövedelemadóból levonható kedvezmények. Ezeknek két fajtája van: az első házasoknak és a gyermeket nevelőknek járó támogatás. Ezeknek pontos feltételeit az Szja. törvény 29.§-a írja le.  

Az első házas kedvezmény

A két támogatás nem zárja ki egymást – sorrendben az első a házasságkötés után járó juttatás. Ez azt jelenti, hogy ha egy fiatal házas mindkettőre jogosult, a gyermekek után járó adóalapkedvezményt az első házasok kedvezményének levonása után érvényesítheti. 

Az első házasok kedvezménye a házasságkötés első hónapját követő 24 hónapig vehető igénybe, összege pedig havi szinten 33335 forint, ami 5 ezer forinttal csökkenti a fizetendő adót. Az együttes jogosultság itt azt jelenti, hogy igénybe veheti a pár egyik tagja, de meg is oszthatják, az összeg ebben az esetben értendő együttesen. 

A támogatásra akkor jogosult egy pár, ha 2014. december 31-ét követően belföldön vagy külföldön kötöttek házasságot (regisztrálták élettársi kapcsolatukat), és legalább egyiküknek ez az első házassága (bejegyzett élettársi kapcsolata). Tehát ha egy pár egyik tagja korábban már házas volt, azzal nem vész el a kedvezmény. Akkor viszont igen, ha a 24 hónap közben elválnak, vagy egyikük meghal.

Az is fontos, hogy a kedvezménynek nincs korhatára, van viszont egy kikötés: nyugdíjasok csak akkor vehetik igénybe, ha a nyugdíjukon túl van összevont adóalapba tartozó jövedelmük, amelyikből levonható a kedvezmény. Ha a kedvezmény – esetleg a gyermekek uátn járó  kedvezménnyel összevonva – meghaladja az összevont jövedelem nagyságát, akkor családi járulékkedvezményt lehet érvényesíteni, ez a felettes rész 15 százaléka lehet. 

A családi kedvezmények

Ugyanez igaz a már említett, gyermekek után járó családi adókedvezményre is, amelyet szintén az összevont adóaalapból vonhat le a gyermeket nevelő egyik szülő. Itt természetesen nem fontos, hogy házasok legyenek, és az sem kitétel, hogy az vegye igénybe a kedvezményt, aki a családi pótlékra jogosult. A családok támogatásáról szóló törvény ugyanakkor kimondja, hogy családi pótlékra jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, ha a gyermekkel együtt lakik, és legalább egy éve aláírt közokirattal igazolni tudja, hogy a szülővel élettársi kapcsolatban van. Ha pedig a családi pótlékra jogosult az élettárs, akkor a családi kedvezményt is igénybe veheti.

A családi kedvezményt külföldi állampolgárok is igénybe vehetik, ha jövedelmük legalább 75 százaléka után Magyarországon kötelesek adót fizetni, és más országban nem vesznek igénybe ilyen támogatást. 

Speciális eset az, amikor az elvált szülők felváltva nevelik a gyermeke(ke)t, és a családi pótlékra is 50-50 százalékban jogosultak. Ilyenkor mindketten igénybe vehetik az adókedvezményt, természetesen az új családi viszonyaik szerint. Ha például egy közös gyermek volt a korábbi házasságban, az apa új felesége viszont szintén egy gyermekkel érkezik az új házasságba, akkor az apa már a két gyermek után számolhatja a kedvezményt. Eközben a volt feleség (új családjával) szintén igénybe veheti a közösen nevelt gyermek után az adókedvezményt.

A kedvezményt igénybe lehet venni a gyermek megszületése előtt, a várandósság 91. napjától is. Ebben az esetben azonban csak a kismama vagy vele közös háztartásban élő házastársa igényelheti, élettárs nem. 

A kedvezmény a magzatokon és családi pótlékban részesülő gyermekeken kívül a rokkantjáradékra jogosult utódok után is igénybe vehető. Mindkét esetben igaz, hogy 2017-től már nem csak a szülő, hanem annak hozzátartozója is igénybe veheti. Ez segíti például azokat, akik elhunyt testvérük gyermekét fogadják be. Ettől az évtől pedig saját háztartásban nevelt gyereknek számít az is, aki a szülő beleegyezésére vagy kérelmére kerül átmeneti gondozásba. 

A családi kedvezmény minden olyan hónapban igényelhető, amelyikben legalább egy napig megvan a jogosultság. Ha viszont ez megszűnik, azt jelezni kell az adóelőleget fizető munkáltató vagy az adóhatóság felé. Erre akkor kell például ügyelni, ha a gyermek leérettségizik és munkába áll, így a családi pótlék már nem jár utána. Ha ilyenkor a szülő továbbra is igénybe veszi a kedvezményt, azt jogosulatlanul teszi. 

Az igénybe vehető kedvezmény összeg idén az egy, a három, illetve a több gyermeket nevelők esetében változatlan marad, vagyis egy szülő egy gyermek után 66570 forinttal, 3 és minden további gyerek esetében pedig 220 ezer forinttal csökkentheti a fizetendő szja-t. Ha viszont két gyermek van a családban, évi 100 ezer forint helyett 116 670, vagyis havi 17 500 forint vonható le az adóból. 

Ha tehát valaki egy jogosult gyermeket nevel, akkor havi 10 ezer forinttal kevesebb adót fizet. Ha kettőt nevel, de abból csak egy jogosult a kedvezményre, akkor 17 500 a kedvezmény, ha mindkettő, akkor már 35 ezer forint. Ha három gyermeke van, de csak egy után tudja igénybe venni az adókedvezményt, akkor a fizetendő adó havonta 33 ezer forinttal csökkenthető, ha viszont mindhárom után, akkor már 99 ezer forinttal. 

Érinti az adózást két 2018-tól élő engedmény is. Az egyik a gyermekes családok jelzáloghiteleit érinti: a kormány döntése alapján a tartozása a harmadik, a negyedik és az ötödik vagy további gyermek megszületése esetén gyermekenként 1-1 millió forinttal csökken. A másik pedig a diákhitelt: az első gyermek vállalásakor az édesanya fennálló diákhitelét felfüggesztik, a másodiknál a tartozás felét elengedik, a harmadiknál pedig az egészet. Az elengedett hitel adómentes jövedelemnek számít.


Előző                    Hírek                    Következő