PageTitle

Branko Hírek

A jó öreg átalányadózás: kinek éri meg még ma is?

 

Az átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhatja, akinek az átalányadózás megkezdését megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot. A kereskedők esetében megengedőbb a rendszer: azok, akiknek a bevétele kizárólag kereskedelmi tevékenységből származik, 100 millió forintig választhatják ezt az adózási formát. A bevételi értékhatárt a kapott támogatások is növelik, kivétel a költségek fedezetére vagy a fejlesztésre nyújtott támogatás, amelyeket nem bevételként is el lehet számolni. Fontos, hogy az átalányadózás csak az egyéni vállakozói tevékenység egészére választható, de ha valaki egyéni vállalkozói és mezőgazdasági kistermelő egyszerre, külön-külön is választhatja (vagy nem) ezt az adónemet.

Bejelentkezés átalányadózáshoz

Bejelentkezni az előző évre vonatkozó éves adóbevalláshoz fűzött nyilatkozatban lehetséges, a megszabott feltételek teljesülésén túl arra is ügyelni kell, hogy a bevallás határidő előtt érkezzen be a NAV-hoz. Átlépni év közben is lehetséges – például a kata hatálya alól kilépő vállalkozóknak –, ilyenkor a bevételi értékhatárokat is időarányosan kell figyelembe venni. Az átalányadózást választhatják a tevékenységüket kezdő adózók is, esetükben szintén időarányosan kell számolni a bevételi határt.

A bejelentkezést nem kell megismételni a következő évben, ha viszont valamilyen okból (például nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott jogerős bírság miatt) megszűnik az átalányadózás lehetősége, azt 15 napon jelezni kell az adóhatóság felé, és a nyilvántartásokat is az általános szabályok szerint kell elkészítenie az adózónak.

Az átalányadózás megszüntetése

Az átalányadózás megszüntetését természetesen az éves adóbevallásban is lehet jelezni, ez a nyilatkozat szintén visszavonásig érvényes. Egy ilyen kilépés után azonban csak négy adóév eltelte után lehet újra átalányadózni, akkor is, ha valaki az átalányadózás helyett a katát választja. (A bejelentkezés feltételeit az Szja. törvény 8. számú melléklete tartalmazza.)

Az átalányadózás lehetőségei

Ennek az adózási formának a lényege az, hogy a bevételt nem az elszámolt költségekkel lehet csökkenteni, hanem tevékenységtől vagy státusztól függően egy bizonyos költséghányadot vonhat le az adózó. Itt két dologra kell figyelni: arra, hogy mely tevékenységből származott az adott bevétel (tehát nem az a fontos, mi a főtevékenysége a vállalkozónak), illetve hogy nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat-e az adózó. Nézzük a fő lehetőségeket!

 

  1. Alapesetben a bevételből 40 százalék, kiegészítő tevékenység esetén 25 százalék költséghányad vonható le. 
  2. Az Szja. törvényben felsorolt tevékenységek esetén 80, illetve 75 százalék az elismert költséghányad. Ilyen tevékenység például a mezőgazdasági termelés, az építőipar, a járműjavítás, a taxis személyszállítás és az áruszállítás, a fodrászat és a fényképészet, illetve meghatározott kiskereskedelem. (A teljes lista a törvény 53§ 3-4. bekezdésében található.) Fontos, hogy a magasabb költséghányad csak abban az esetben alkalmazható, ha minden bevétel ilyen tevékenységből származik, egyébként az 1. pont az irányadó.
  3. Akik csak kiskereskedelemből szereznek bevételt, azok 87, illetve 83 százalékos költséghányadot alkalmazhatnak a jövedelem megállapításánál.
  4. Akik pedig a 3. pont szerint kizárólag kiskereskedelemmel foglalkoztak, méghozzá a 2. pontban meghatározott üzleteket működtetve (ilyenek például a zöldségesek, húsboltosok, gyógyászati termékekkel kereskedők), azok a bevételből 93, illetve 91 százalékot vonhatnak le.

 

Az átalányadó alapja az így kiszámolt jövedelem, amely után 15 százalékos szja-t kell leróni, ezen túl természetesen járulékokat is kell még fizetni az adózónak. Ez azt jelenti, hogy ha valaki amiatt választaná, mert tevékenysége miatt nem nagyon tud elszámolni költségeket – vagyis jellemzően a 40 százalékos kategóriába tartozik –, annak nem igazán éri meg ezt választani a katával szemben. Ha például havi 600 ezer forint bevétele származik, csak az szja-kötelezettsége évi 648 ezer forint, és erre még rárakódnak a különböző járulékok is, miközben az 50 ezer forintos katával számolva már évente 600 ezer forintból le lehet tudni az adó- és járulékkötelezettségeket, ráadásul a tételes adó egyszerűsége is vonzó lehet az átalányadózással szemben. 

Azoknak viszont, akik magasabb költséghányadot tudnak elszámolni, azt érdemes mérlegelni az átalányadó választása előtt (természetesen a várható bevétel mellett), hogy az egyszerűbb nyilvántartás és a biztos levonás éri-e meg jobban számukra, vagy a keletkező költségeik levonása.

 


Előző                    Hírek                    Következő