PageTitle

Branko Hírek

Idénymunkások: mire figyeljen az alkalmazásuk során?

 

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka olyan különleges munkaviszony, amely alapján a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkás nem lesz biztosított. Az alábbiakban összefoglalva bemutatjuk a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások alkalmazására vonatkozó fontosabb szabályokat és ezen keresőtevékenység esetén fizetendő közterheket.

Elsőként tekintsük át, hogy milyen tevékenységek tartoznak a mezőgazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka körébe!

Két törvény is rendelkezik a mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkások foglalkoztatásról. Egyrészt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény, másrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Munkatörvénykönyv)2010. évi LXXV. törvény továbbá meghatározza, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek mezőgazdasági idénymunkának illetve turisztikai idénymunkának minősülnek. 

Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot. 

Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot. Azaz mind a mezőgazdasági idénymunka, mind a turisztikai idénymunka határozott időtartamra jöhet létre azzal, hogy azonos felek között, mezőgazdasági- vagy turisztikai idénymunkára kötött szerződés egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.

Mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén fizetendő minimálbér

Az idénymunka munkaviszony jellegéből adódik, hogy sem a mezőgazdasági, sem a turisztikai idénymunkát nem lehet ingyenesen végezni. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében idénymunkára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár, amely 2017-ben:

  • 623 forint/óra (minimálbér 85%-a),
  • 806 forint/óra (szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum 87%-a).

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka közterhe

A közteherfizetésnél az az általános szabály érvényesül, hogy a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke, a munkaviszony minden naptári napjára, munkavállalónként 500 forint/nap. A fenti közteher megfizetésével nem terheli

  • a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadó törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
  • a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Megjegyzés: Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és az alábbi igazolással*, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, akkor a munkáltató a fenti közterhet nem fizeti meg. 

* Igazolás és annak bejelentése: Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.

Mire kell figyelemmel lenni, a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára irányuló szerződésnél?

A munkaviszonyban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén a fenti szabályt nem kell alkalmazni, azaz a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka irányuló szerződést nem kell írásba foglalni.

Ugyanakkor a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. Azaz nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka vállalása céljából munkaviszonyt egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. Az egyszerűsített munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat. 

Megjegyzés: Az egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni. 

Továbbá a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka kapcsán figyelemmel kell lenni a Munkatörvénykönyv alábbi két szabályára is:érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják. 

Idénymunkásokat megillető szabadság

Egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy erre a munkaviszonyra többek között a Munkatörvénykönyv 122–124. §-aiban, 126–133. §-aiban foglaltak nem alkalmazhatók. Ennek keretében idénymunka esetén többek között nem alkalmazható a szabadság több részletben történő kiadása, nem jár a betegszabadság, nem jár a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság. Az idénymunkát vállaló azonban jogosult szabadságra. 

Példa: 50 éves idénymunkásnak a Munkatörvénykönyv alapján 365 napra járna 30 nap szabadság. Tekintettel arra, hogy adott munkáltatónál 120 napot nem haladhatja meg a foglalkoztatás idénymunka esetén, így folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál 120 nap ledolgozása esetén a fenti munkavállaló (kerekítve) 10 nap szabadságra jogosult. 

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka bejelentése

A Munkatörvénykönyv alapján a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:

  • a T1042E nyomtatványon, amelyet számítógépen ki kell tölteni és az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére,
  • 185-ös telefonszámon (országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül)

Megjegyzés: Az adóhivatal tájékoztatása alapján a munkáltató akkor élhet a fenti bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:

  • a munkavállaló neve,
  • a munkáltató adószáma / bejelentő adóazonosító jele,
  • a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka vállalására irányul,
  • a munkaviszony napjainak száma.

Milyen ellátásra jogosult a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkás?

A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkát vállalók az alábbi három ellátásra jogosultak:

  • nyugellátásra jogosultak, melynek alapja napi 500 forint közteherfizetés esetén 1 370 forint/nap;
  • baleseti egészségügyi szolgáltatásra is jogosultak. Azaz, ha a munkavállalók idénymunka végzése közben balesetet szenvednek, akkor a balesetből eredően baleseti egészségügyi szolgáltatást kaphatnak, valamint
  • jogosultak álláskeresési ellátásra.

A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkások ugyanakkor nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra sem. Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetniük. A fentiekre tekintettel egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon mezőgazdasági- és turisztikai idény-munkavállalók esetében, akik

  • legalább egy éve Magyarországon élnek, és
  • nincs az 1997. évi LXXX. törvény 5. § és 13. §-aiban foglalt biztosítási jogviszonyuk, valamint
  • az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában sincsenek felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között.

A fenti esetben köteles a mezőgazdasági, illetve a turisztikai idénymunkás – még az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt is – egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ami 2017-ben havi 7 110 (napi 237) forint.  

 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella (közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser) 


Előző                    Hírek                    Következő